A cégtulajdonosok egyik legfontosabb célja, hogy a vállalkozás eredményeiből részesüljenek, azaz osztalékot szerezzenek. Az osztalékhoz való jog a gazdasági társaságok esetében az egyik legfontosabb jogosultság. Kifizetésnek azonban számos szabálya van arra vonatkozóan, hogy kinek, mikor, miként és milyen feltételekkel történik. Az alábbiakban összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a témában.
Ahhoz, hogy megértsük az osztalékfizetéssel járó szabályokat és feltételeket, ismernünk kell néhány alapfogalmat, amelyek az osztalék, a saját tőke, a jegyzett tőke, valamint a lekötött tőke- és eredménytartalék.
Az osztalék nem más, mint az az összeg, amelyet a vállalkozás tagjai részére a tárgyévi adózott eredményből, valamint a szabadon felhasználható vagyonnövekményből kifizethet. Az osztalékfizetésnek tehát korlátja van. Úgy kell meghatározni, hogy ne csökkenjen a jegyzett tőke alá a lekötött tőketartalékkal és lekötött eredménytartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem.
A saját tőke az az összeg, amelyet a tulajdonosok, azaz a tagok bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére, illetve amelyet a tagok az adózott eredményből hagytak a vállalkozásnál. A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, az értékelési tartalékból és az adott év mérleg szerinti eredményéből áll.
Azoknak az eszközöknek az értékét jelöli, amelyeket a tulajdonosok a vállalkozás megalapításakor és tőkeemeléskor a vállalkozás részére bocsátottak. A jegyzett tőke a tagok pénzbeli betétjeiből, valamint nem pénzbeli betétjeiből tevődik össze.
A lekötött tőke- és eredménytartalék – együttesen a lekötött tartalék - az eredménytartalékból lekötött összegekből és a kapott pótbefizetés összegéből áll. Azért fontos az osztalékfizetés szempontjából, mert a részesedés összegét kizárólag úgy lehet meghatározni, hogy a kifizetése után a lekötött tőketartalékkal és lekötött eredménytartalékkal csökkentett saját tőke összege ne essen a jegyzett tőke összege alá.
Most, hogy tisztáztuk az alapfogalmakat, nézzük meg, hogy hogyan és mikor fizethető osztalék.
Osztalékfizetésre jogosult az a személy, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a vállalkozás teljes értékű tagja. A Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvénye alapján „A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg.” A tag a vállalkozáshoz hozzájárult vagyonának arányával jogosult az osztalékra.
Az osztalékfizetésről a taggyűlés dönt a beszámoló elfogadásával egy időben, azaz nem lehet kifizetésről dönteni év közben. Amennyiben mégis év közbeni osztalékfizetést szeretne eszközölni a vállalkozás, akkor osztalékelőleg fizetéséről lehet szó, amelyre az ügyvezető tesz javaslatot. Ahhoz, hogy az osztalékelőleg kifizetésére sor kerüljön, a felügyelőbizottságnak jóvá kell hagynia az ügyvezető javaslatát.
A kifizetés konkrét időpontjára vonatkozólag nincs pontos törvényi meghatározás. Az osztalékfizetésről szóló javaslat elfogadásakor meg lehet határozni egy időpontot, de ha ez nem történik meg, akkor bármikor ki lehet fizetni az osztalékot. Az osztalékfizetés történhet pénzeszközzel, valamint átadott eszközzel is.
A számviteli nyilvántartásokban az osztalék összegét a kifizetésről meghozott döntés napjával a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni. A tagoknak kifizetendő osztalék eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként kerül elszámolásra. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az adott üzleti évről szóló beszámolóban lévő adózott eredmény osztalékként történő felhasználásáról a tárgyév utáni időszakban a beszámoló elfogadásakor szükséges dönteni. A jóváhagyott osztalékot tehát a tárgyidőszakot követő üzleti éveben ki kell mutatni a számviteli nyilvántartásokban. A Polgári Törvénykönyv alapján az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmilag azonos az osztalék jóváhagyására vonatkozó javaslattal.
Bízunk benne, hogy cikkünk segítségével átláthatóbbá vált az osztalékfizetés témaköre. Amennyiben kérdése adódott, segítségre lenne szüksége, forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeink egyikén vagy partnercégünkhöz, a Kontír Professional könyvelő irodához!
A kormány a 2021. évi 82. számú Magyar Közlönyben megjelent rendeletben május 10.-től visszavonta a gazdaság szereplőinek arra való felkérését, hogy a vírushelyzet megfékezése miatt törekedjenek az otthoni munkavégzésre. A kormány tehát szívesen venné a munkavállalók visszatérését az irodákba, de vajon, hogy állnak ezzel a munkáltatók és a foglalkoztatottak?
Tovább...
A jó könyvelő olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek hozzájárulnak egy vállalkozás gördülékeny működéséhez. Az adóbevallás pontos és időben történő elkészítésén kívül még számos ügyben segít.
Tovább...
A székhelyszolgáltatás szabályairól több törvényi rendelet értekezik. A székhelyszolgáltatás feltételeinek maradéktalanul eleget tevő szolgáltatót nehéz találni. A LOGOSZ Cégcsoport országosan 20 irodában biztosít megbízható székhelyszolgáltatást. Tevékenységük végzése során kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az aktuális törvényi rendeleteknek megfeleljenek.
Tovább...
Pest megyei székhelyszolgáltatás és a vidéki székhelyszolgáltatás különböző előnyökkel járhat. Székhelyszolgáltatás Pest megyében akkor is igénybe vehető, ha a cégtulajdonosok nem itt laknak. A LOGOSZ segítségével székhelyszolgáltatást a fővárosban és környékén 13 irodában vehet igénybe egyszerűen és gyorsan.
Tovább...