A kapcsolt viszony megállapítása a vállalkozásoknál közel sem egyszerű feladat, a személyes kapcsolatokon túl vizsgálni szükséges az üzleti kapcsolatot is. Külső szemlélő akár két olyan vállalkozásról is hiheti, hogy kapcsolt, ami a törvény szerint nem az.
A Társasági adóról szóló törvény (mely hivatkozik a Polgári törvénykönyvre is) meghatározza, milyen esetek számítanak kapcsolt viszonynak.
1) Abban az esetben, ha többségi befolyás figyelhető meg, azaz a természetes személy vagy jogi személy egy jogi személyben több mint a fele szavazattal vagy meghatározó befolyással bír, kapcsolt vállalkozásról beszélhetünk.
A meghatározó befolyás akkor áll fenn, ha:
- a befolyással rendelkező közvetlenül vagy közvetve a jogi személy vezető tisztségviselők vagy felügyelőbizottság tagjai többségének megválasztására vagy visszahívására jogosult, illetve
- amennyiben a befolyással rendelkezőnek megállapodása van a jogi személy más tagjaival, részvényeseivel azonos tartalommal szavazásról, esetleg
- a befolyással rendelkezőn keresztül szavaznak, abban az esetben, ha a közösen a szavazatok több mint felével rendelkeznek.
2) Egyértelműen fennáll a kapcsolt viszony a vállalkozások között abban az esetben, ha közeli hozzátartozók többségi befolyással bírnak, ugyanis a közeli hozzátartozók részesedését, szavazati jogát egybe kell számolni. Közeli hozzátartozónak minősül az egyenesági rokon, házastárs, örökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, mostoha-, és nevelőszülő, illetve testvér.
Ezek alapján abban az esetben is kapcsolt vállalkozásról beszélhetünk, ha az első vállalkozás a testvérpár egyik tagjának 100%-os tulajdona, míg a második vállalkozás a testvérpár másik tagjának 100%-os tulajdona, hiszen az ő részüket egybe kell számolni.
Mi történik akkor, ha az egyik testvérpár helyett annak házastársa a tulajdonos? Ebben az esetben már nem számít kapcsolt vállalkozásnak a két cég, ugyanis a sógor-sógornő viszonyt a törvény nem említi meg, mint közeli hozzátartozói viszony. Kapcsolt vállalkozásról beszélhetünk továbbá akkor is, ha a két cégnek egy személy az ügyvezetője.
A Számviteli törvény az anyavállalatot, a leányvállalatot, illetve a közös vezetésű vállalkozást tekinti kapcsolt vállalkozásnak. Az adózás rendjét tekintve az Art. (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről) fogalmát szükséges alapul venni, ahol a kapcsolt vállalkozás fogalmával kapcsolatban a Tao. tv. (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról) definíciójára hivatkozik, ami szerint az eddig felsoroltak mellett kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és külföldi telephelye, illetve külföldi adózó és belföldi telephelye is.
Az ÁFA törvény az Art. szerinti fogalmat veszi alapul, aminek a csoportos ÁFA alanyiság szempontjából lesz jelentősége. Amennyiben egy termék értékesítése vagy egy szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, akkor az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adóalapja, feltéve, ha a felek közül egyikőjüknek sem 100 %-os az ÁFA levonási joga.
Vannak körülményesebb helyzetek is, mikor nehezen megítélhető a kapcsolt viszony jelenléte a vállalkozások között, általánosságban viszont elmondható, hogy kapcsolt vállalkozásról beszélhetünk meghatározó befolyás gyakorláskor, többségi tulajdon vagy szavazattöbbség esetén, közös ügyvezetéskor, illetve külföldi telephely, valamint külföldi vállalkozás belföldi telephelye is.
Forrás: mkvkok.hu, ado.hu
